ZILAHI REF. EGYHÁZMEGYE PRESBITERI SZÖVETSÉGE: április 2011

2011. április 27., szerda

Előzetes: a Harangszó májusi első számából

A Váradi Dalnokok férfikórus felvidéki látogatását és szolgálatait követi végig a lap címoldalas tudósítása. Egy másik írás az önkéntességen alapuló diakóniai szolgálat fontosságát hangsúlyozza, valamint Anyák napi összeállítást is tartalmaz a Harangszó, a királyhágómelléki reformátusok lapjának májusi első száma.

Egy, a Felvidékre szóló meghívásnak tett eleget nemrég, a Közjó Szolgálatában-díjas Váradi Dalnokok férfikórus. A testvérkapcsolatokat építő, eseménydús kirándulásról Ráksi Lajos számol be a lap címoldalán.
A vezércikket ezúttal Balázsné Kiss Csilla érmihályfalvai lelkipásztor jegyzi. Írásának címe: Édes... A Harangszó anyák napi összeállításában szerepel még Gyökössy Endre Recept című írása, illetve Tóth Rozália és Széll Katalin egy-egy jegyzete, valamint Farkas Antal, Müller Dezső és Soós Anna egy-egy verse.
Gyülekezeti ház avatására és ravatalozó alapkő-letételére került sor Ombodon. A Református élet rovat másik írása a nt. Lugosi Mihály emlékére szervezett élesdi szépolvasó versenyről tudósít.
Gróf Tisza István életműve előtt tisztelet Nagy Árpád, a sorozat második, befejező részében.
A lap diakóniai rovatában Ilyés Szeréna és Orbán Ildi színes, olvasmányos tudósításban ismerteti az Önkéntesség a diakóniai munkában című, Nagyváradon tartott konferencia munkálatait.
A Hírvivő-oldalon többek között Debrecenben tartott romaműhelyről, a Szatmár-szigetlankai imahét záró alkalmáról és Gál Sándor, új gencsi lelkipásztorról és terveiről olvashatunk.
A Harangszó megrendelhető és megvásárolható a református lelkészi hivatalokban. A lap a világhálón a harangszo.blogspot.com oldalon olvasható.

2011. április 23., szombat

Isten gondoskodása - ünnepi pásztorlevél

Kedves Testvéreim! Húsvétunkat megelőző böjti időben két bibliai esemény nyugtalanította az egyébként sem zavartalan napjaimat. Szinte napi rendszerességgel jutott eszembe az egyiptomi fogságból szülőföldjére vándoroló nép. Velük kapcsolatban elevenedik előttem az a pillanat, amikor a húsos fazekak emlékezete mellett először kapnak a mennyei kenyérből. A másik történet, mely az előbbi párhuzamosa is lehet, a jeruzsálemi sokadalom viselkedése a bevonuló Messiással való találkozáskor.

Mind a két történetnek van egy, egy kérdése. A mennyei kenyérre így kérdeznek: Mi ez? (2Móz 16,15) A bevonuló Krisztus mellett sokan kihívóan kérdeznek: Ki ez? (Mt 21,10)
A történetek Isten gondoskodásáról szólnak. A pusztában és Jeruzsálemben Isten irgalmából érkező életet adó kenyér van jelen. A vándorlás ingyen kenyere és az örökéletre tápláló kenyér. Ezek ajándékként érkeznek a siránkozó és mindig elégedetlen emberekhez, akik kérdéseikkel lelepleződnek. A halál torkában sem tud az ember alázatosabban viszonyulni a meg nem érdemelt kegyelem forrásához. Köszönet helyett kérdeznek. Mi ez? Szemrehányóan nézegetik a mennyei eledelt, amelyért le kell hajolniuk, ráadásul csak egyetlen napig lehet fogyasztani. Mi ez, az elvárások, a követelések, a képzelt érdemek jutalmaként!? Hol van már az öröm, amit éreztek a fáraó hatalma alóli szabaduláskor, hol van a hála az idegenben eltöltött rabszolgaság végéért? A jeruzsálemiek egyenesen a megalázás lenézésével, avagy lenéző megalázással tekintenek a bevonuló Krisztus Jézusra, aki éppen most bizonyítja, hogy nem álpróféta és nem földi király, hanem Isten egyszülött Fia. Ki ez, aki nem holmi királyok közül való, aki nem kényszeríti térdre a hódolókat!?
A hitetlenek máig így kérdeznek: mi az, amit nem mi hoztunk létre; ki az, aki beleszólhatna az életünkbe? Az ilyen magatartásnak keserű gyümölcse az egyéni élet boldogtalansága, a legbensőségesebb kapcsolatok felbomlása, a társadalom belső feszültsége vagy a nemzet megújhodásának késlekedése. Ettől fájdalmasabb, amikor a hívő ember is hasonlóan kérdez, vagy ilyen szellemben cselekszik. Ott ahol kétségbe vonják, hogy mennyei kenyerünk van, vagy, hogy Krisztus a mindenható, ott kiürülnek a templomok, elmenekülnek az emberek, nem születnek örökösök. Ott ahol nincs köszönet a mindennapi, és az örökélet kenyeréért, ott felveri a gyom és a gaz az örökíthetőt, amit később mások kéjes örömmel elbirtokolnak.
A jeruzsálemi bevonulást követő első hely a templom, ahová Krisztus megérkezett. Máté így emlékeztet erre: „kiűzi mindazokat…, akik latrok barlangjává tették (a templomot)”. (Mt 21,12) Így folytatja: „vakok és bénák mentek hozzá a templomba, és meggyógyította őket.” (Mt 21,14) Az, Aki fel fog támadni, hadat üzent nyomornak, betegségnek és halálnak.
Imádkozzunk valamennyien egymásért és másokért, hogy húsvétunk kérdéseinken túl a bizonyosság legyen, mi a feltámadt Jézus Krisztusnak örökösei vagyunk.
Nagyvárad, 2011. március 22.
Áldott húsvéti ünnepeket kíván testvéri szeretettel
Csűry István püspök

2011. április 20., szerda

Húsvéti Harangszó

Ünnepi összeállítást és Református élet-mellékletet tartalmaz, valamint egyebek mellett a 150 éve született gróf Tisza Istvánra emlékezik a királyhágómelléki reformátusok lapjának áprilisi második száma.

„A húsvéti üres sír az a ’bölcső’, amelyből kilépett az Élet Fejedelme, amelyből kisarjadt az igazi élet!” – a lap címoldalán Eszenyeiné Széles Mária húsvéti írása található A feltámadás evangéliuma címen. Ugyanott olvasható Csűry István püspök ünnepi pásztorlevele is, melynek címe: Isten gondoskodása.
A lapszám ünnepi írásai között, a feltámadott Krisztussal való találkozásról ír Balázsné Kiss Csilla, a Lélek csendje rovatban. A húsvéti Harangszó hagyományosan locsolóvers-válogatást is tartalmaz.
A szokásos rovatok is megtalálhatók a lapszámban. A Református élet rovat kétoldalas melléklettel jelentkezik. Tudósítás olvasható a belényesi Wass Albert szavalóversenyről, a magyarkakucsi és a szatmár-szamosnegyedi gyülekezet márciusi ünnepségéről, a Temesvári Egyházmegye lelkészértekezletéről és a Jubileumi Rákóczi Évek rendezvénysorozat, Nagykárolyban tartott zárókonferenciájáról.
Az ifjúsági rovatban ezúttal a köröstárkányi gyermekzenekar mutatkozik be. Arad-Mosóczon is megtartották a női imanapot, melynek részletei Komádi Sándor írásából derülnek ki.
A Mementó rovatban a 150 éve született gróf Tisza Istvánra emlékezik Nagy Árpád, a szalontai gyülekezet gondnoka. A lap megemlékezik Köröstárkány 1919-es fekete húsvétjának áldozatairól is. Vetési László a 89. évében elhunyt nt. Virág Károlyra, a zilahi egyházmegye ny. esperesére emlékezik, életútját és szolgálatát is felidézve.
A Presbiter oldalon a Királyhágómelléki Presbiteri Szövetség Nagyváradon tartott közgyűléséről tudósít Tóth Zsigmond PSZ-sajtóreferens.
A Harangszó megrendelhető és megvásárolható a református lelkészi hivatalokban. A lap a világhálón a harangszo.blogspot.com címen olvasható.

2011. április 14., csütörtök

Továbbadni a jó hírt - Tavaszi konferencia Hidalmáson

A Zilahi Egyházmegye Presbiteri Szövetsége április 9-én tartotta tavaszi konferenciáját a Hidalmási ifjúsági központban.

Igét hirdetett Bogdán Zsolt esperes a Zsolt 13 alapján. Vincze János, egyházmegyei PSZ-elnök köszöntötte a gyülekezetek presbitereit, valamint a Nagybányáról és Kalotaszegről érkezett vendégeket. Röviden beszámolt a szövetség 2010-es munkájáról.
Ezt követően a résztvevők meghallgatták, Lugosi Dániel kusalyi lelkipásztort, aki a Rom10,13-17-al köszöntötte az egybegyűlteket, majd A Presbiter bibliája címen tartott előadást. A vén nem jelent életkort annál inkább jelent tapasztalatot – hangsúlyozta az előadó. Azért vannak a vének, hogy az ige megmaradjon a gyülekezetnek az egyháznak. Vigyázni kell az örömhír olvasásra, mert annak is vannak szabályai, amit jó betartani. A református egyház alapja a jó hír, amit tovább kell adni.
A második előadást Balázs Zoltán szilágyerkedi lelkipásztor tartotta. Az ApCsel 20,28-al („Viseljetek gondot a nyájra”) vezette fel előadását, - A presbiter gyülekezete - melyet a tíz parancsolat alapján tartott, sokszor negatív példákat hozva fel, hogy a presbitereket ráébressze, milyen nagy felelősséggel bízta meg őket az Úr, amikor elhívást kaptak erre a szolgálatra.
A Presbiteri Szövetség konferenciáján a Zilahi Egyházmegye esperesi hivatala iratmissziós könyvstanddal volt jelen. Szolgálatukkal és az általuk forgalmazott könyvekkel szeretnék híveink hitét erősíteni, hogy minél közelebb kerüljenek az Úr Jézus Krisztushoz.
Az együttlétet szeretetvendégséggel zárult.
László Kálmán